Jó régen nem írtam már, ezért most megpróbálom összeszedni a gondolataimat. Pár hete Balázzsal volt egy mély pontunk, amikor már mindenből elegünk volt és nagyon haza akartunk menni. Utána tartottunk egy pozitív hetet és megpróbáltunk mindent pozitívan nézni, sikerült is, minden sokkal jobb lett. Nekem most ez stagnál is, bár azért mindennapra jut valami hülyeség. Csak néhány példát említenék: itt nem a fagyis autó zenél, hanem a kukás… ösztöndíjat még mindig nem kaptunk a mongoloktól… a konditerem egy fodrászat mellett van (mind a kettőt egy michelin baba kinézetű faszi üzemelteti) és a női öltözőből is át lehet menni, namost amikor hajat mosok és csurom vizesen kijövök a zuhanyzóból, rendszerint átsétál egy nő a fodrászatból és sarokig kivágja az ablakot az öltözőben és mint aki jól végezte a dolgát, vissza is megy a fodrászatba, ezekután általában bejön a takarító az öltözőbe, ő az ajtót vágja ki sarokig és be már nem csukja, hogy lehetőleg mindenki belásson. A mai napra is jutott természetesen, ma vettünk kondibérletet és jó külföldiekhez méltóan bankkártyával fizettünk, ami csak fél órába telt, mert a kedves pultos kisasszony nem nagyon értett hozzá. Amúgy rendszeresen férfiöltöző kulcsot akar adni, a férfiaknak meg nőit és ezt naponta el szokta játszani minden alkalommal, és már ott van vagy egy hónapja.

Az osztálytársaink már egész kezdenek megszokni minket, néha még köszönnek is! Azt hozzá kell tenni, hogy az átlagéletkor az 17. A menő arcok mindig a közelünkbe próbálnak ülni, hogy bizonyítsák vele bátorságukat. Kedvenceink a klasszikus mongol órák, általában mindig szóba kerülnek az oroszok (a tanár amúgy tudja, hogy mi magyarok vagyunk), hogy mennyire hülyék és különben se jók semmire. Egyszer bejött az egyik orosz lány is órára, többször nem is láttuk ott.

Időközben volt egy kiállítás egy nagyon elit helyen, ahova Ganbold által eljutottunk. 2 mongol művésznek volt a kiállítása, az egyik Magyarországon tanult. Jó volt nagyon, megismertünk egy csomó embert és építettük a kapcsolatokat.

A hétvégéink általában eddig azzal teltek, hogy átmentünk Katáékhoz és főztünk valami magyarosat, de most hazamentek 3 hétre, szóval magunkra maradtunk.

A kondiból az egyik edzővel már egész jó kapcsolatot ápolunk. Múlthét péntekre át is hívtunk magunkhoz a koliba és főztünk neki pörköltet és sütöttünk mézes krémest és vettünk magyar bort, valamint kóstoltattunk a tartalékainkból pálinkát, szalonnát, kolbászt és téliszalámit. Mutogattunk neki képeket is mindenféléről, nagyon tetszettek neki. Az elején szegény nagyon izgult, mert mondta, hogy most találkozik külföldiekkel egyedül először. Ő is áthívott magához, hogy majd csinál mongol kaját nekünk, szóval valószínűleg jól érezte magát. Számunkra is hasznos, hiszen így gyakorolhatjuk a mongolt és végre van egy itteni barátunk is, aki legyőzve a félelmeit találkozott egyszerre 3 külföldivel is egyedül!

Voltunk egy itteni buddhista kolostorban és résztvettünk egy 3 órás szertartáson is. Természetesen oroszok voltunk és úgy is beszéltek hozzánk és nem vettek róla tudomást, hogy nem értjük. De azért jó volt, az egyik szerzetes bácsi mindig mutogatta, hogy mit és hogyan kell csinálni.

Igyekszem majd gyakrabban írni, de olyan sok érdekes dolog mostanában nem történik. Ja az időjárásról még annyit, hogy itt már hó van és általában -20 fok, de már sikerült téli cuccokat venni.